15 nő és 16 férfi, köztük inuit, kwakwaka'wakw, indiai születésű sikh, afgán születésű muszlim, katolikus, zsidó, ateista, klasszikus zenész, határok nélküli orvos, volt űrhajós és kerekesszékes miniszter Justin Trudeau sokszínű liberális kormányában. És sok tudós.
Miként a Nyitányban írtam, ez egy felfedező blog, vagyis én is csak éppen elkezdtem vizsgálódásaimat a tudomány és politika kapcsolatai, illetve a tényalapú vagy (bizonyíték-alapú) politika területén. Eddigiekben felgyülemlett gondolataimból készítettem egy Prezit. Természetesen kezdetleges, egyszerűsített és idealista sok tekintetben. Mégis, adhat az olvasónak pár támpontot vagy áttekintést a témáról, vagy arról, amit én gondolok róla.
A bizonyíték alapú politikai döntéshozatal fogalma tulajdonképpen a bizonyíték alapú orvoslás mintájára alakult ki, vagyis lényege, hogy a politikai döntéseket a tudományos módszertan által bizonyított tények, adatok, információk alapozzák meg. Ennek jelentősége abban áll, hogy ez a megközelítés biztosítja leginkább, hogy a döntéshozatal a jelen valóságos folyamataira reflektáljon.
2015 október 19-én a Justin Trudeau vezette Liberális Párt nyerte meg a választásokat Kanadában, 184 mandátumot szerezve a 338 fős Képviselőházban*. Ezzel Stephen Harper közel 10 éves konzervatív kormányzásának vetett véget.
Aktuálpolitikai események kevéssé kerülnek a tudományos élet vezető hírei közé, a kanadai választásokkal mégis ez történt. A tudomány és a kutatás-fejlesztés kiemelt témává váltak az ellenzéki pártok (a Zöld Párt, a Liberális Párt és Új Demokrata Párt) kampányában. Azt kellene gondolnunk, hogy ez a dolgok rendje, egy fejlett demokrácia jövőképének a gazdasági programok és társadalmi alapkérdések mellett szerves részét képezik a tudomány és kultúra ügyei is. A valóságban ezt nem nagyon tapasztalhatjuk (ld. előző posztomban Janet Napolitano-nak az USA elnökválasztási kampányáról írt szavait, de a magyarországi választások körül sem kerülnek terítékre). Kanadában is majd’ egy évtizedes, tudományellenesnek tartott kormányzati politika kellett hozzá.
Első posztomban bevezető gondolatokat fogalmaznék meg arról, mi dolga a tudománynak a politikával, a politikában.
Jómagam főiskolai diplomám megszerzése érdekében írt szakdolgozatom kapcsán foglalkoztam először „kicsiben”, települési szinten környezetpolitikával. Témavezetőm és mentorom, Lányi István segítségével kis fatornyos falum, Telekgerendás környezetvédelmi programjának megalapozásához gyűjtöttem és dolgoztam fel információkat. Milyen információkkal lehet egy környezetvédelmi programot megalapozni? Nyilván elsősorban a vizsgált terület, környezeti egység állapotát jellemző, tudományos-analitikai módszerekkel gyűjtött és interpretált adatok. Ezek nélkül minden környezetvédelmi törekvés légből kapott ideológia csupán. Ez a kijelentés egyeseknek talán közhelynek, mások számára túlzónak tűnhet, de a „bizonyíték alapú (vagy tényalapú) politikai döntéshozás” alapja, hogy a valóság ismerete nélkül igen nehéz valós problémákra reflektáló politikát csinálni. A tényekhez nem ragaszkodó környezetvédelmi irányzatokat külön posztban taglalom majd, a nem valós problémákra reflektáló politikai döntéshozásra példákat szinte bármely közéleti napilapban találhat az érdeklődő.
A blog olyan témakör feltérképezését vállalja, amelynek fogalmait, összefüggéseit és kontextusát ilyen formában Magyarországon kevesen dolgozzák fel. A forma a „felfedező blog”, avagy „tanulóblog”. Vagyis a szerző maga is zöldfülű a témában, nem szakértő, de törekszik rá. Motivációja a tudomány szeretete, a tudománynak az egyének életében és a társadalmi lét más dimenzióiban betöltött szerepe iránti érdeklődése. Lelkes kezdőként csak önmaga célja felé elkötelezett, független, minden kényszertől mentesen végzi önkéntes feladatát.